Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány

„Küldetésünk, hogy teljesebbé tegyük a fogyatékossággal élők életét."
"A szeretet gyógyítja az embert, azt is aki adja, azt is aki kapja."

Ezen az oldalon a
sorstársaink által írt verseket olvashatjátok!

Üzenet küldője: Szedenics István 
MÁSOK VAGYUNK
Mások vagyunk, mégis egyek,
Sokak által elfeledtek.
Bár testünk beteg, lelkünk ép,
Bennünk is él egy eszménykép!
Gondolatban mezõn futunk,
Közben nagyokat kacagunk
Veletek, kik épek vagytok,
Minket magunkra nem hagytok!
Velünk vagytok szeretetben,
Hítben és reménységben,
Segítetek hol csak lehet,
Úgye ez nem csak képzelet?
Mi lehet e kis dal vége?
Szíveinkben legyen béke!
Kapjunk még sok boldog évet!
Békességet, egészséget!
Írta: Retezi Erzsébet

MÁSOK VAGYUNK...
Mások vagyunk, de emberek.
Ha lábad fáj is, de a szíved meleg.
Persze, csak ha engeded.
Járj nyugodtan az utcán Bottal vagy kerekes székkel.
Így szoknak meg az emberek,

Persze, csak ha ezt teszed.
Fogadtasd el magad a világgal, Mert a világ elfogad.
Bizonyítsd be mindenkinek, Hogy te is ember vagy!
Írta:Zana Anita

Ismeretlen szerzõ
A BÖGRÉK

Elmosogattam tegnap este, nyolcra.
Rakosgattam a bögréket fel a polcra.
Köztük van kettõ fület-len, de elölrõl szépek.
Elölrõl olyanok, mint a többi: épek.
Csak a hibás részt hátra kell tenni,
Nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni!
Eszembe jutnak most felebarátok,
Kiket képletesen fület-leneknek látok.
Úgy teszem fel öket életem polcára,
Hogy ne lássak mindig arra a hibára.
Hanem csak a szépre, hanem csak a jóra,
Mert ha egyszer én térek nyugovóra,
Úgy tesz el engem az igazságos Isten,
Ahogy bögréket rakos-gattam itt lenn, A mennyei polcra.
Nagy kegyelmű szemmel Hátrafelé, az én letörött fülemmel.
 
Üzenet küldője: Berki Viki 

A szeretet
A szeretet egy ajándék,
melynél a legfontosabb a szándék.
Ha a szívünket kitárjuk
szeretünk és nem vitázunk,
boldogan élhetünk,
mert sok embert éltetünk
ezzel az érzelemmel,
mit fel sem foghatunk értelemmel.
Megszűnik akkor a gonosz akarat,
mert a szeretet lebont minden falat.
Köztünk csak a béke és megértés marad.
Ne sajnáljuk egymástól a kincset,
mely szétszakít minden bilincset
az emberek között,
mert a szeretet itt van,
a lelkünkbe költözött.

Reggeli látkép
Sétálok egy reggel,

viszonylag jó kedvvel.
A város még nyugodt,
az emberek arca kissé unott.
Sodorja őket az élet árja,
mindannyiukat a munka várja.
Menet közben merengek:
Szombathely lakóhelyem,
mit annyira szeretek.
Idekötnek az évek,
jó és rossz emlékek.
A Gyöngyös patak mellé érek,
a víz tükrén megcsillannak a képek.
A patakban minden szebbnek látszik,
ahogy a fény a víz tükrén játszik.
Vidáman indulok tovább,
s megint érzem az élet sodrát.
Megőrzöm e csodás képet,
s előhívom újra,
hogy leküzdjem a szürkeséget.
Következő versemet a Zánkai tábor ihlette.

A tábor
Eljött a nagy nap mit annyira vártam,

a sok élmény kapujában álltam.
Mikor oda értem volt egy kis izgalom:
milyen is lesz vajon?
Körülvett sok ismeretlen ember,
elsőre is nagy-nagy szeretettel.
Sok barátot találtam a héten,
a közös kártyapartik hevében.
Örülök hogy itt lehettem,
mert sokkal gazdagabb ember lettem.
Az emléket el nem veheti tőlem senki,
ami e pár nap alatt történt
nem lehet feledni.

Lovaglás
Ülök a lovon és nézem a tájat.

gondolataim ilyenkor messze szállnak.
Csudajó,hogy körülvesz itt a sok állat,
mintha mind csak rám várnának.
Úgyérzem mintha a világ csak belőlem és az 
állatokból állna,
a rossz dolog köddé válna.
Messze szaladnak fejemből a zűrös gondolatok,
ilyenkor csak a ló meg én maradok.
Milyen csöndes a vidék!
Hallgatom a madarak énekét.
Szeretem a lovat,
úgyérzem Ő érzi azt.
Szereti ha simogatják,
kockacukorral kínálgatják,
nem szereti ha rángatják.
A ló mindent érez,
ezért fontos ez.
Várom hogy újra itt lehessek,
lóra ülhessek.

Édesanyám
Édesanyám drága kincsem,

nálad nagyobb kincsem nincsen.
Hogy megmutassam mennyire szeretlek,
rózsát is veszek neked ezret.
Ezer rózsa sokatmondó
de nincsen arra szó,
hogy szeretlek téged.
Te mindent megteszel értem,
bánatomat mindig megérted.
Drága anya szeretem mosolyod,
ahogy szemed ragyog.
Azt kívánom légy mindig boldog,
mosolyogj rám sokszor.
Ez az első versem,amit 5.osztályos koromban írtam.


Gyermekszív
A szép gyermekkor csodás varázsa,

a gyönyörű fénynek kicsiny parázsa.
Lángolj fel bennem te gyönyörű fény,
mi ha előjön van még remény.
Bekukkant e gyönyörű tény,
mi ha előjön van még remény.
Azt kívánom mindenkinek hogy boldogan éljen,
és ez a remény soha szívéből ki ne égjen.
Mert amíg ez tart boldog vagy,
de ha ez kiég,
az egész élet semmiség. 

Üzenet küldője: Baranya Csilla 

Bacsik Katalin
A mozgás öröme
Azt hihetnéd, hogy a mozgás

egyszerű reflex, ősi ösztön,
ha üldöznek, elmenekülsz
vagy sétálgatsz a langyos földön.
A sima táncparkettákon
szökkenve lendül a lábad,
eszedbe se jutna talán,
hogy ez tervezett varázslat.
Varázslat, amit az elme
rendezget, pontosan összerak,
- mint a gazella futása -
kimért a legapróbb mozdulat.
De ha rád törnek vánszorgó
nappalok, s a mozgás tág köre
egye szűkül zsugorodik,
elvész szíved minden öröme.
A virágzó fát figyeled,
hány lépés lehet az út addig?
Centikben méred az időt,
- sóhajtásod alig hallatszik.

Vissza a tevékenységeinkhez

Keress minket itt

Aktuális hírek

 

A 2017-es év hírei!

Iratkozz fel hírlevelünkre.